A Nyugati Síkság Mordäcrya egyik legszebb és legcsöndesebb, értekkel és mezőkkel teli fennsíkja volt. Bármerre is nézett a elfáradt vándorok szeme, mindenhol csak buja zöld legelők terültek el körülöttük. Sárkányok, griffek és mágikus lovak varázslatos élőhelye volt, míg a démonok királya meg nem érkezett és sötétségbe nem borította annak világát. Csupán néhány picinyke domb magasodott ki a síkság véget nem érő rengetegéből, melyek jó néhány élőlénynek biztosítottak menedéket. Észak felé, amerre a nagy Mocsárvilág terült el, egy gigantikus hegyvonulat választotta el kőtestével a két birodalomrészt. Ez a hegység a Belagurra-hegység volt, az előtte elterülő vidéket pedig úgy nevezték: A Nagyság Pusztája - avagy a Belagurra-hegység lábánál elterülő földrész. A hegység maga egykor egy vulkán volt, ám az idők során kialudt és hosszú évszázadok óta nem tört ki. Ám mielőtt teljesen lecsendesedett volna, egy hatalmas kitörés pusztította le oldalát és a környező pusztákat. Azóta a meredek sziklafal mindenki által járható és lakható környezet lett, a felperzselt pusztaság pedig termőbb és dúsabb lett, mint valaha. A sziklafalban rengeteg barlang és kisebb járat található, melyet egykor szárnyas lények laktak. Legnagyobb barlangja a Koponya-barlang, mely körül véres legendák keringenek. Ma már csupán csontsárkányok, szellemsárkányok és egyéb kárhozatlények lakják. Az itt maradt, még küzdő lények csak reménykednek abban, hogy egyszer visszakapják gyönyörű otthonaikat és azokkal együtt szép emlékeiket is.
Éghajlat: Száraz, csapadékmentes terület. A napot általában vastag, sötét fellegek takarják el, így szinte a nap egészében sötétség honol a tájon. Ritkák az esőzések, sokszor szárazság tombol.
Itt élő lények:
-
csontsárkányok
-
kődémonok
-
félszerzet teremtmények
-
dögevők
-
kárhozat szárnyasok
Lehetséges búvóhelyek:
Ajánlott: Szívós, erős teremtményeknek, mivel rengeteg errefelé a nagytestű ragadozó. Minden eleműnek ajánlott. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
